A munka világa az általános iskolások jövőképében

Abstract

Az uj ipari forradalom (Ipar 4.0) nehany evtizeden belul alapvetően megvaltoztatja a munka vilagat. Ebben az időtavban ugyanakkor egy generaciovaltas is lezajlik: a munkaerőpiac meghatarozo reszet azok adjak, akik ma kisiskolas koruak. Ez az eletkor nagyon erzekeny, a kepessegek, normak alakitasanak, a nevelesnek alapvető időszaka. Ezert fontos kerdes, hogy mi van a gyerekek fejeben a munka vilagarol. A tanulmany egy kutatas első verzioja, esettanulmany egy atlagos altalanos iskolai osztaly 8–9 illetve 14–15 eves tanuloirol. A felmeres megfigyeles, csoportos beszelgetes, rajzelemzes, fogalmazas es dramapedagogai elemek kombinaciojaval keszult, egy tanitasi nap teljes delelőttjen. Az eredmenyek azt mutatjak, hogy a korabbi eletpalya szakaszok nem valtoztak meg, a kisiskolas korosztaly meg a sztereotip-fantazia fazisban el. Celjaik kozott inkabb az orom es onmegvalositas, illetve a munkamegosztason keresztul masok joletehez valo hozzajarulas jelenik meg, mint a penzkereset. A dramatizalt jatekban a jovőbeni technologiak alkalmazasa keveredik a multbeli gazdasagi szerkezet jellemzőivel. A nyolcadikos korosztalynal a palyavalasztas kenyszere kozelebb hozza a realis vilagot, ea fiu–lany mintazatok sem karakterisztikusan jellemzők, a tarsadalmi hasznossag előterbe kerul, de nem jelenik meg az uj ipari forradalom kepe. The new industrial revolution (Industry 4.0) is fundamentally going to change the world of labour. At the same time a generation split is taking place: the now primary school age students will determine the future labour market. This age is very sensitive, a foundation period for developing skills and norms. Hence what students have in their minds about work is essentially important. This paper is an introductory research, a case study of 8–9 and 14–15 year old students of an average primary school. The action research took place in three sessions of a day, and the method contains a combination of observation, group discussion, interviews, drawing analysis, story writing and drama pedagogy. The results reflect that the pre-school patterns of labour are still determining, the young primary school children still live in the stereotype-fantasy phase. Pleasure and search for identity motivate the choice of profession, rather than money. Future technology mingles with past and present structures in the futures drama performances. The results of the 14–15 age students partly differ: in terms of profession the need to choose secondary schools brings realities more to the forefront, the diverse boy-girl patterns fade away, and the motivation of social use becomes dominant; however, the Industry 4.0 structures are still neglected.