Balázs Kevey

A Nyírség gyertyános-tölgyesei (Convallario-Carpinetum Kevey 2008)

Jelen tanulmany Magyarorszag keleti reszen, a Nyirseg gyertyanos-tolgyeseinek tarsulasi viszonyait mutatja be 50 conologiai felvetel alapjan. Mivel a gyertyanos-tolgyes zonan kivul fordulnak elő, a tolgyes zonan beluli megjelenesuk extrazonalisnak tekinthető, amely a talajviz altal mersekelten befolyasolt ude mikroklimanak koszonhető. Allomanyaikban feltűnőek egyes szubmontan elemek, amelyek az Alfoldon altalaban ritkak. Kulonosen a Fagetalia elemek gyakorisaga jellemző: Actaea spicata, Allium ursinum, Anemone ranunculoides, Arum orientale, Asarum europaeum, Athyrium flix-femina, Cardamine bulbifera, Carex pilosa, Carpinus betulus, Cerasus avium, Corydalis cava, Corydalis solida, Dryopteris flix-mas, Epipactis helleborine agg., Euphorbia amygdaloides, Galeobdolon luteum, Galium odoratum, Hedera helix, Isopyrum thalictroides, Lathraea squamaria, Lathyrus vernus, Lilium martagon, Majanthemum bifolium, Mercurialis perennis, Milium effusum, Polygonatum multiflorum, Pulmonaria ofcinalis, Ranunculus cassubicus, Salvia glutinosa, Sanicula europaea, Scilla vindobonensis, Stachys sylvatica, Stellaria holostea, Ulmus glabra, Vinca minor stb. E novenyek főleg a Nyirseg keleti reszen fordulnak elő, s valoszinűleg a hűvosebb, csapadekosabb es kiegyenlitettebb klimaju Bukk I. kor (i.e. 2500-tol i.e. 800-ig) maradvanyfajai. Az asszociacio nehezen valaszthato el a tolgy-kőris-szil ligeterdőktől (Fraxino pannonicae-Ulmetum). Ennek oka az allomanyok fragmentacioja, izolacioja es a helyenkenti elterő tajhasznalat (lecsapola- sok, erdőgazdalkodas).