Kitti Balog

Influence of lowland forests on subsurface salt accumulation in shallow groundwater areas

In flat sedimentary plains in areas with a sub-humid climate, as a result of deep rooting and high water uptake of trees, groundwater levels drop and subsurface salt accumulation increases under tree plantations. Tree planting has expanded globally and its effects were studied in the Great Hungarian Plain where forests are planted in a region with widespread shallow groundwater. Accumulated tree biomass was positively correlated with soil salinization rates following tree planting, being also affected by species (poplar > common oak > black locust) and stand age. Differences among tree species effects appeared to be related to their growth rates.

Comparison of an Oak Forest and of a Pasture Groundwater Uptake and Salt Dynamics on the Hungarian Great Plain

Abstract The forest area in Hungary has increased during the last century from 1.1 to 2.0 million ha. The European Union supports further afforestation so roughly 15 -18 000 hectares are being planted each year, mostly on the Hungarian Great Plain. Water uptake of forests from groundwater can be significant in shallow groundwater areas of the Hungarian Great Plain especially in drought periods. Therefore forests can induce water table depression and subsurface salt accumulation above saline water table in areas with a negative water balance. The impact of forests is examined by a systematic study on the Hungarian Great Plain., An oak forest and a pasture groundwater uptake and salt accumulation effect were compared at the stand scale. Under the forest the water table levels were roughly 0.5 m lower than under the pasture, and the groundwater uptake of the oak plot was more than twice as great. Larger forest groundwater use is not followed by a higher salt uptake. Therefore slight salt accumulation was measured both in the soil and also in the groundwater. Higher groundwater uptake may cause more significant salt accumulation under pronounced drought conditions of a warmer climate. Kivonat Egy alföldi kocsányos tölgyes és egy szomszédos gyepterület talajvízfelvételének és sódinamikájának összehasonlítása. Magyarorszag erdősultsege a 20. szazad folyaman 1.1 millio harol 2.0 millio hektarra nőtt. Az Europai Unio tamogatja az erdősitest, igy evente megkozelitőleg 15-18 000 hektar nagyreszt mezőgazdasagi teruletet erdősitenek be az Alfoldon. A felszinkozeli talajvizszinttel rendelkező teruleteken, igy a Nagyalfold jelentős reszen is, az erdők talajvizfelvetele, főkent a szaraz periodusokban, igen nagymertekű lehet. Előbbiek miatt az erdők a talajvizszint sullyedeset es egyes helyeken esetlegesen so akkumulaciot idezhetnek elő a talajvizben es a talajvizszint folotti talajretegekben az erősen negativ vizmerlegű teruleteken. Egy nagyalfoldi mintaveteli pontokat tartalmazo szisztematikus vizsgalat kereteben kezdtuk el keresni a fenti kerdesekre a valaszt. Jelen cikkben egy kocsanyos tolgyes es egy szomszedos legelő talajviz-felhasznalasat es so-felhalmozodasra gyakorolt hatasat hasonlitjuk ossze. A vizsgalatok szerint az erdő durvan fel meterrel csokkenti a talajvizszintet es tobb, mint ketszeres a talajvizből tortenő vizfelvetele, mint a gyepvegetacionak. Az erdő nagyobb talajviz-felhasznalasa viszont nincs aranyban a sofelvetelevel, igy mind a talajban, mind a talajvizben kismertekű so-akkumulacio tapasztalhato. A klimavaltozas kapcsan a hosszabb szaraz periodusokban előallo nagyobb parolgasi kenyszer (es nagyobb talajvizfelvetel) a mertnel sokkal jelentősebb sofelhalmozodast okozhat.

A Duna-Tisza közi hátság szikes tavainak kilúgzási folyamatai a Szappanos-tó példáján

A Duna–Tisza kozi hatsagban az elmult evtizedekben jelentős valtozasok zajlottak le a terulet hidrologiai viszonyaiban tortent valtozasok miatt. A hatsag egyik legerzekenyebb termeszeti kepződmenyei a szikes tavak. Ezek allandosagahoz nem csupan megfelelő vizellatottsag, de megfelelő mennyisegű es minősegű oldhato so is szukseges. A hatsagban zajlo regionalis es lokalis vizforgalom ter- es időbeli koncepcionalis modellje alapjan, a Szappanosto peldajan szamszerűen jellemeztuk az elmult 31 ev folyaman a talajok sotartalom-valtozasat. Ehhez negy, 1983-ban mar vizsgalt mintapontban a talajviz szintjet, osszetetelet es a talajt is elemeztuk — lehetőseg szerint ugyanolyan modszerrel. A teruleten a talajvizszint sullyedt es a felszini vizboritas jelentősen csokkent, valamint csokkent a talajviz sotartalma, lugossaga es natriumtartalma. A talaj felszinkozeli retegeiben csokkent a sotartalom, a pH es a natriumtartalom. A CaCO3-tartalom melysegi lefutasi gorbei atrendeződtek, ebben a kilugzas mellett a tomederben ...