Zoltán Pásztory

The Thermal Insulation Capacity of Tree Bark

Abstract Nowadays increasing emphasis is placed on improving the quality of different insulation materials, and on developing such from materials of natural origin. The present research focuses on the thermal insulation capacity of the chipped bark of different broadleaved and coniferous wood species. We examined the bark of five tree species: black locust, a poplar clone, larch, spruce, and Scotch pine and compared their insulation characteristics to the traditionally used insulation materials. Results indicate that the thermal insulation capacity of chipped tree bark is comparable to that of generally used insulation materials, such as glass wool. Moisture content influences the thermal insulation capacity of chipped bark of the five examined species. Since energy requirement of producing chipped tree bark is very low, and it contributes also to storing carbon, therefore its CO2 balance is more advantageous compared to that of traditional fibrous or foamy insulation materials. Kivonat A fakéreg hőszigetelési tulajdonságai Manapság egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a különböző szigetelőanyagok javítására. A tanulmány bemutatja a különböző lombos- és tűlevelű fafajok kérgének hőszigetelő képességét. Öt fafajt vizsgáltunk meg: az akácot, a Pannonia nyár klónt, az erdeifenyőt, a vörösfenyőt és a lucfenyőt. A tanulmány mind a kezdő nedvességtartalmú, mind a 12%-os nedvességtartalomra szárított kérgeket vizsgálja. A kutatás megmutatta, hogy a fakéreg hasonló hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik, mint más, általánosan használt szigetelő anyagok. A fakéreg feldolgozása alacsony energiafelhasználással jár és CO2 mérlege is lényegesen jobb, mint a hagyományos szigetelő anyagok.

[Technical Note] Thermal Insulation System Made of Wood and Paper for Use in Residential Construction

Abstract This article introduces an insulation system that takes advantage of the low thermal conductivity of still air and is made of wood and paper. The insulation, called the Mirrorpanel, is constructed as a panel of closely spaced layers of coated paper and held together in a frame of wood or fiberboard. Panels have been fabricated and tested at the laboratory scale, whole wall scale, and the building scale. A 1.2-m by 2-m by 0.185-m-thick wall section had an apparent thermal conductance of only 0.204 W m−2 K−1 including the structural wood frame, which is equivalent to a US R-value of 27.9 h ft2 °F Btu−1 (3.8 h ft2 °F Btu−1 in.−1 for the 7.3-in.-thick wall section). The Mirrorpanel could be used as an environmentally friendly alternative to foam insulation in high-performance residential buildings and would fulfill the continuous insulation requirements in the 2012 version of the International Energy Conservation Code.

A fűrészüzemi hatékonyság néhány lényeges eleme

A fűreszipar – mint a legtobb uzleti vallalkozas – nyeresegorientalt piaci szektor, amelynek a celja a rendelkezesre allo nyersanyag hatekony feldolgozasa a lehető legjobb minősegű es ertekű termekke, illetve annak ertekesitese partnerek szamara. Celjai eleresehez erőforrasait ugy kell optimalizalni, hogy a rendelkezesre allo eszkozeit a legjobban kihasznalja. Munkank soran osszegyűjtottuk azokat a fő tenyezőket, amelyeket megvizsgalva es szukseg eseten ujraszervezve hatekonyabb műkodes erhető el. Hazai es nemzetkozi peldakon szemleltetjuk a tőke, a teljesitőkepesseg, a kihasznaltsag, az alapanyag, a termek es az energia szerepet a fafeldolgozas sikeressegeben. Az eredmenyek ramutatnak, hogy a termelősorok kihasznaltsaga, a fajlagos koltseg meghatarozasa, a szaritasi folyamat vesztesegei es a szűk keresztmetszetek teruleten tortenő optimalizalas jelentős gazdasagi előnyokhoz juttathatjak a vallalkozast.

Legjelentősebb környezeti terhek a fenyő rönkök és fenyő fűrészáruk behozatalának szállítása folyamán

A cikk egy olyan kutatasrol szamol be, mely a fenyő faanyag behozatal szallitasbol adodo kornyezeti terheit az alabbi ket teruleten merte fel: uveghazhatasu gazok kibocsatasa nem megujulo primer energiaigeny. Mindezt azzal a cellal tette, hogy megallapitsa: ezek a szamszerűsitett kornyezetterhek hogyan modositjak az import fenyő faanyag kornyezeti megiteleset. A munka soran az import mennyisegi adatokat statisztikabol vettuk, mig a szallitasi tavolsagokat becslessel hataroztuk meg. A vizsgalt ket terulet kornyezeti terheinek teljes eletutelemzes (LCA; Life Cycle Assessment) alapjan meghatarozott fajlagos mutatoi (kgCO2eq/tkm; es MJ/tkm) szakirodalmi forrasbol szarmaznak. Mivel a fenyő faanyag egyik fő felhasznaloja az epiteszet, ezert a kutatast es az eredmenyek kiertekeleset a faepiteszetre figyelemmel vegeztuk el. Az uveghazhatasu gazok kibocsatasaval kapcsolatban megallapitottuk, hogy az import fenyő faanyag szallitasi igenye nem modositja jelentősen felhasznalasanak ilyen alapu kornyezeti megiteleset, azaz a faanyag tovabbra is megőrzi, kulonosen hosszu elettartamu nagy tomegű termekekben (pl. faepiteszet) szentarolo kepesseget. Ugyanakkor a klimavedelem erdekeben valtozatlanul keresni kell – az import fenyő szallitasa teruleten is – az uveghazhatasu gazok kibocsatasanak csokkentesi lehetőseget. A nem megujulo primer energiaigeny vizsgalati eredmenyeit egy epulet energiahatekonysaganak vizsgalatara felhasznalva teljesen ujszerű megkozelitesben jartunk el akkor, amikor az epulet teljes eletutjanak osszes nem megujulo primer energiaigenyet ket csoportra bontva az un. „szurke energia” alakulasat vettuk figyelembe. Ennek soran megallapitottuk, hogy az import fenyő szallitasanak nem megujulo primer energiaigenye mar oly modon jarulhat hozza egy epulet energiahatekonysagahoz, hogy az mar nem hagyhato figyelmen kivul, es intezkedeseket igenyel. = The main goal of this article is to report on a research that dealt with the environmental impacts of coniferous timber and lumber import. The research covered the area of the greenhouse gas emissions (climate change) and non- renewable primary energy demand (depletion). The import data originated from import statistics, while the distances were determined by estimation. The specific indicators (kgCO2eq / tkm, and MJ / tkm) of the environmental burdens (defined on the basis of life cycle assessment, LCA) of the studied areas come from literature sources. As the construction industry is a major user of coniferous wood, so the research and the results were focused on wood-based construction. In case of the greenhouse gas emissions it was established that the imported coniferous wood transportation does not change significantly the environmental impact of the usage. The wood preserve carbon storage capacity, especially in massive, long-lived products (e.g. in wooden architecture). At the same time, in order to protect the climate, we may have to continue to look for ways of minimizing greenhouse gas emissions, and that includes the transportation of coniferous lumber. All non-renewable primary energy demand of the building for the entire lifetime, were split into two groups. The evolution of the embodied energy was taken into account. We found that the non-renewable primary energy demand of the coniferous wood import (transportation) significantly contributes to a building’s energy efficiency and cannot be ignored, and actions are required.

A tölgy, a nyár és az akác kérgének hőszigetelő képessége

In Hungary, primary wood processing produces about 600 thousand cubic meters of bark every year. In most cases, with adequate preparation, the insulation capacity of bark chips used mostly as by-product is comparable to that of the commonly used rock and glass wool and foam insulation materials. In the present work the heat insulation capacity of English oak ( Quercus robur L. ), black locust ( Robinia pseudoacacia ) and poplar ( Populus euramericana cv. Pannonia ) bark was investigated, applying different level of compression. Our results proved that the degree of compaction affects the thermal conductivity of the bark–air mixture.