Zsolt Péter Szabó

Abusing Good Intentions

The present study aims to understand how Machiavellians switch from one kind of response to another in different circumstances to maximize their profit. We set up a specific experimental paradigm that involved both a cooperative and competitive version of a public goods game. We found that Machiavellianism accounts for the total amount of money paid by the players (N = 144) across five rounds in the cooperative but not in the competitive game. Compared with the others, individuals with higher scores on Mach scale contributed less to the public goods in the cooperative condition, but no difference was found in the competitive condition. Finally, this relationship was influenced by the sequence of the games. These results indicate that Machiavellians skillfully evaluate social environments and strive to exploit those with abundant contributions to public goods.

Sérülékeny identitás a kollektív áldozati tudat pszichológiai hatásai

Tanulmanyunkban a kollektiv aldozati tudat nevű jelenseg magyar nyelvű osszefoglalojat kivanjuk nyujtani. Kollektiv aldozati tudatrol akkor beszelunk, ha egy csoport tagjai kozott nagyjabol egybehangzoan osztott az a velekedes, hogy a sajat csoport egyszeri vagy akar sorozatos tamadasoknak volt kiteve mas csoportok altal. Ezeket a tamadasokat, amellett, hogy nem megerdemeltnek es igazsagtalannak itelik meg, olyan, a moralitas szabalyait figyelmen kivul hagyo szandekos karokozasnak tartjak, melyek bekovetkeztet a csoport nem volt kepes megakadalyozni, ezert kiszolgaltatottnak erzi magat. Ez a fajta identitaskonstrualas nemcsak a sajat csoport belső műkodesere es jovőjere, hanem mas csoportokkal valo kapcsolataira nezve is jelentős hatassal van. A jelenseg ismertetese soran kiterunk a fogalom meghatarozasaval es operacionalizalasaval kapcsolatos problemakra. Bemutatasra kerulnek a csoportszintű aldozatta valas tapasztalatat meghatarozo dimenziok, a tortenelmi viktimizacio eredmenyekeppen letrejott kollektiv...

Az önakadályozás pszichológiája

Onakadalyozasnak nevezzuk azt a jelenseget, amikor bizonyos korulmenyek kozott adott szemelyisegvaltozokkal jellemezhető egyenek fontos teljesitmenyhelyzetek előtt sajat maguk altal felallitott akadalyokkal hatraltatjak az eredmenyesseguket. A tanulmany elejen pontosan definialjuk az onakadalyozast, elhelyezzuk a pszichologiai elmeletek, valamint a szocialpszichologiai rokon fogalmak kozott. Az onakadalyozas ket formajat elkulonitve, a viselkedeses onakadalyozast es a mondott akadalyokat reszletesen targyaljuk. Roviden kiterunk a jelenseg hattereben meghuzodo motivaciokra. A tanulmany elemzi az onakadalyozast befolyasolo tenyezőket, amelyeket ket dimenzio — szemelyhez vagy kornyezethez kothető, serkenti vagy gatolja — menten osztalyoz. Az onakadalyozas kovetkezmenyeit előnyos es hatranyos megosztasban csoportositva vitatjuk meg. Az onakadalyozas meresi lehetősegeinel bemutatjuk a kerdőives es kiserleti modszereket. Az osszefoglalas soran kiterunk az eddig elvegzett elmeleti es empirikus munka ertekelesere...

A kollektív bűntudat skála magyar nyelvű adaptációja

Jelen tanulmany a kollektiv bűntudat tobbdimenzios meresere alkalmas Kollektiv Bűntudat Skala (Collective Guilt Scale) magyar nyelvű adaptaciojat mutatja be. A Branscombe, Slugoski es Kappen (2004) altal publikalt eredeti, harom alskalat tartalmazo skalat egy tovabbi alskalaval kiegeszitve egy negy alskalabol allo, osszesen husz allitast tartalmazo kerdőivet adaptaltunk. A Kollektiv Bűntudat Elfogadasa alskala a sajat csoport altal elkovetett multbeli igazsagtalansagok nyoman atelt bűntudat meresere szolgal; a Kollektiv Bűntudat Elvarasa alskala a kulső csoportoktol elvart bűntudat merteket mutatja; a Csoport Felelőssegrevonhatosaga alskala a kollektiv bűnosseg elvevel valo egyetertes indikatora; vegul a Sajat Csoport Iranti Szemelyes Felelősseg Elutasitasa alskala a sajat csoport altal elkovetett igazsagtalansagokert vallalt egyeni felelősseg relativ hianyat mutatja. A feltaro es a megerősitő faktorelemzesek eredmenyei szerint magyar mintan az eredeti negy alskalabol az előbbi ket alskala hasznalhato megbizhatoan. A diszkriminans ervenyessegre vonatkozo eredmenyek a szakirodalommal osszhangban azt mutatjak, hogy az egyes alskalakon kapott pontszamok nem magyarazhatok a szemelyes bűntudatatelesi hajlammal, a szemelyes onbecsulessel es a jo benyomasra valo torekvessel. A konvergens ervenyesseg vizsgalata szinten a szakirodalom alapjan vart osszefuggeseket mutatta ki. A magyar nemzettel valo azonosulas ket modjat tekintve, a kollektiv bűntudat elfogadasa a kotődessel korrelal pozitivan, melyre a magyar csoport iranti kritikus lojalitas jellemző, mig a kollektiv bűntudat kulső csoportoktol valo elvarasa a magyarok felsőbbrendűseget hirdető glorifikacioval mutat pozitiv korrelaciot. A kollektiv bűntudat elvarasa tovabba pozitivan korrelal a tarsas dominancia orientacioval. Vegul a magyar–szlovak csoportkozi viszony kontextusaban vegzett vizsgalatunk demonstralta, hogy a kollektiv bűntudat elvarasa pozitiv prediktora a csoportkozi konfliktus eszlelt megoldatlansaganak. This study presents the adaptation of the English-language Collective Guilt Scale to Hungarian language which enables the multidimensional measurement of collective guilt. The three subscales of the original scale published by Branscombe, Slugoski and Kappen (2004) was completed by a fourth subscale and the obtained scale comprising a total of twenty items was adapted to Hungarian. The Acceptance of Collective Guilt subscale measures ones willingness to experience guilt for the past wrongdoings of ones ingroup; the Assignment of Collective Guilt subscale is an indicator of the extent one expects outgroups to display guilt; the Whole Group Accountability subscale assesses the degree of agreement with the principle of collective guilt; finally, the Denial of Responsibility for Ones Group subscale indicates the relative lack of individual responsibility undertaken for the wrongdoings of ones ingroup. Results of exploratory and confirmatory factor analysis suggest that the former two subscales can be applied reliably in Hungarian samples. Results obtained for discriminant validity show in harmony with the literature that scores obtained on each subscale cannot be explained by the willingness to experience personal guilt, by personal self-esteem or by the motivation to make socially desirable impressions. Convergent validity tests also revealed results consistent with predictions based on the literature. Regarding the two modes of identification with the Hungarian nation, acceptance of collective guilt correlates positively with attachment which is characterized by critical loyalty to the national ingroup, while assignment of collective guilt to outgroups shows positive correlation with glorification which claims that Hungarians are superior to outgroups. Furthermore, assignment of collective guilt is also positively correlated with social dominance orientation. Finally, a study done in the context of the Hungarian-Slovak intergroup relation demonstrated that assignment of collective guilt is a positive predictor of the perception of an unresolved intergroup conflict.