Anetta Müller

Asztmás betegek életminőségének változása komplex rehabilitációs kezelés után

Asthma is a serious public health challenge for all age groups around the world. Heightened attention surrounds the use of the natural therapeutic factors that potentially make medication more cost-efficient in the treatment of diseases. Our research has tried to reveal how the medical conditions, quality of life of asthmatic patients change after medical treatments that are accompanied by climate therapy. Asthma patients (514 patients) participated in a 3-week complex therapy at Matra Health Resort. Beyond medical examinations and treatments, patients were involved in breathing exercises on the curing terraces or outdoors twice a day, they were to attend the rehabilitative physical exercises led by a physiotherapist once a day, were given dietetic and lifestyle advice and provided with diets that were fitted to their individual medical conditions. Their respiratory function was examined before the commencement of the cure as well as after the therapy just before departing from the institution. The patients exercise capacities were assessed with the 6-minute walk test before the treatment and then 3 weeks later. For the patients, a questionnaire was compiled to reveal information in relation to their conditions in the first 6 months after leaving the institution. Our results show that values of respiratory function in the sample and 6-minute walk test significantly improved with the treatment. After leaving the institute, the results of the Asthma Control Test in the 1st month after treatment revealed a significantly better quality of life and better control-level of patients than after the 3rd month. Orv Hetil. 2018; 159(27): 1103-1112.

Miért éppen pedagógusképzés? Szakközépiskolások pedagógusképzésre irányuló tanulmányi motivációi a Kárpátmedencében

Tanulmányunkban megvizsgáljuk, hogy milyen motivációkkal érkeznek a felsőoktatásba és a választott szakukra a szakközépiskolások öt ország (Magyarország, Szerbia, Románia, Ukrajna és Szlovákia) elsősorban kisebbségi és többségi magyar hallgatói, különös tekintettel a pedagógusképzésre. Célunk feltárni, hogy egyrészt milyen társadalmi tényezők befolyásolják a felsőoktatási tanulmányokra, intézményés szakválasztásra irányuló moti vációkat e speciális régió szakközépiskolásainak körében, egyáltalán milyen mintázatokat tapasztalhatunk a motivációk mögött, másrészt e motivációknak és a szocioökonómiai státusznak milyen befolyásoló szerepe van abban, hogy egy szakközépiskolai diák a pedagógusképzést választotta. Elemezéseinkhez az IESA kutatás adatbázisát használtuk fel (N=2017). A kutatás keretében 2015-ben 13 felsőoktatási intézmény hallgatóit vizsgáltuk meg: ebből három-három Magyarországon az Észak-Alföldi Régióban és Kárpátalján, négy (kihelyezett tagozatokkal) Erdélyben és a Partiumban, egy a Vajdaságban és kettő a Felvidéken. A pedagógusképzést nagyobb arányban választják a kisebb településről származó szakközépiskolások, s elsősorban a határon túli hallgatók körében fontos motivációs tényező az anyanyelven történő tanulás. A pedagógusképzésbe való jelentkezést elsősorban a szakválasztási egyéni motivációk befolyásolják társadalmi és intézményi háttértől függetlenül.