Gábor Békés

How Frequently Firms Export? Evidence from France

This paper proposes studying export frequency as an additional margin of international trade. While extensive margins of products and destination define the scope of firm’s export, export shipment frequency is determined by sale method choice and cost structure of the trade technology. We define export shipment frequency as the per annum number of shipments of a given product, by a firm to a given destination. In order to more deeply understand the trade cost structure and sale methods, we estimate gravity models on export frequency and other margins of trade using monthly firm-product-destination level export data from France. We show that in key predictions of the model are validated. During the recent trade collapse, we also find a great deal of stability in shipment frequency with a modest adjustment to declining GDP.

Shipment Frequency of Exporters and Demand Uncertainty

Firms adjust to differences in market size and demand uncertainty by changing the frequency and size of their export shipments. In our inventory model, transportation costs and optimal shipment frequency are determined on the basis of demand as well as inventory and per shipments costs. Using a cross section of monthly firm-product-destination level French export data we confirm that firms adjust on both margins for market size. In a stochastic setting, firms adjust to increased uncertainty by reducing their sales and, for a given export volume, by reducing their number of shipments and increasing their shipment size

Lakóingatlanárak és települési különbségek

Tanulmanyunkban a magyarorszagi lakoingatlanok arszintjere hato tenyezőket vizsgaljuk, egyedi adasveteli adatokat felhasznalva. Kutatasunk az ingatlanok elhelyezkedesenek szerepere koncentral. Az arakra hato telepulesi jellemzőket negy tenyezőcsoportba (termeszetfoldrajzi, elerhetősegi, oktatasi-egeszsegugyi ellatottsagi es kozigazgatasi funkciok) sorolva igazoljuk, hogy azok az ingatlanarak magyarazataban fontosnak bizonyulnak. Emellett azt is vizsgaljuk, hogy e tenyezőcsoportok hatasa hogyan valtozik, ha a telepulesek nepessegere es belteruletere, illetve a lakosok atlagos jovedelmere, azaz az agglomeracios es jovedelmi hatasokra kontrollalunk modelljeinkben. Ket megallapitasra jutunk. Egyreszt azt talaljuk, hogy mind a negy tenyezőcsoport fontos lehet az ingatlanar-kulonbsegek megerteseben: az egyes jellemzők az ingatlanarak varianciajanak 2-5 szazalekat, egyuttesen pedig mintegy 15 szazalekat magyarazzak. Masreszt egy olyan hedonikus lakasarmodell becslese soran, amelyben az agglomeracios es jovedelemi hatasokat szerepeltetjuk, a tenyezőcsoportok kozul elegendő a termeszetfoldrajzi tenyezőket figyelembe venni.* Journal of Economic Literature (JEL) kod: R30, R31.

Beszállítói termékek a magyar feldolgozóiparban

A nemzetkozi beszallitoi lancok egyre nagyobb szerepet jatszanak a modern gazdasagok termeleseben es exportjaban is. Egy-egy vallalat, orszag vagy iparag műkodeset alapvetően meghatarozza az, hogy resze-e ezeknek a globalis lancoknak. Ebben a tanulmanyban a magyar vallalati szintű termelesi es exportadatok segitsegevel vizsgaljuk a koztes termekek es tőkejoszagok termeleset, valamint exportjat a magyar feldolgozoipari vallalatok eseteben. Megmutatjuk, hogy az ilyen termekek a feldolgozoipari vallalatok termelesenek ketharmadat, exportjanak pedig haromnegyedet teszik ki. A beszallitoi termekek aranyat alapvetően meghatarozza a vallalat iparaga, ezert a megfelelő iparagakra korlatozodo gazdasagpolitika hatasosan celozhatja meg a potencialis beszallitokat. Regresszios elemzesben bemutatjuk, hogy a tudasatterjedes lehetősegevel osszhangban a beszallitoi termekeket gyarto vallalatok - elsősorban nagyobb meretuknek es magasabb tőkeintenzitasuknak koszonhetően - termelekenyebbek, mint a fogyasztasi javakat gyarto tarsaik. Journal of Economic Literature (JEL) kod: D22, D24, F14, L60.