Petra Arnold

Confirmation of the Three-Factor Model of Problematic Internet Use on Off-Line Adolescent and Adult Samples

As the Internet became widely used, problems associated with its excessive use became increasingly apparent. Although for the assessment of these problems several models and related questionnaires have been elaborated, there has been little effort made to confirm them. The aim of the present study was to test the three-factor model of the previously created Problematic Internet Use Questionnaire (PIUQ) by data collection methods formerly not applied (off-line group and face-to-face settings), on the one hand, and by testing on different age groups (adolescent and adult representative samples), on the other hand. Data were collected from 438 high-school students (44.5 percent boys; mean age: 16.0 years; standard deviation=0.7 years) and also from 963 adults (49.9 percent males; mean age: 33.6 years; standard deviation=11.8 years). We applied confirmatory factor analysis to confirm the measurement model of problematic Internet use. The results of the analyses carried out inevitably support the original three-factor model over the possible one-factor solution. Using latent profile analysis, we identified 11 percent of adults and 18 percent of adolescent users characterized by problematic use. Based on exploratory factor analysis, we also suggest a short form of the PIUQ consisting of nine items. Both the original 18-item version of PIUQ and its short 9-item form have satisfactory reliability and validity characteristics, and thus, they are suitable for the assessment of problematic Internet use in future studies.

[Epidemiology of smoking in Hungary--a representative national study].

Tanulmányunkban áttekintjük a magyar felnőtt lakosság körében készült, a dohányzás prevalenciáját becslő országos reprezentatív felméréseket. Célkitűzés: Az Országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról (OLAAP) felmérés dohányzásra vonatkozó eredményeinek bemutatása, valamint ezek összevetése a korábbi vizsgálatok eredményeivel. Módszer: A kutatás célpopulációja a 18–64 éves magyarországi népesség. A nettó minta nagysága 2710 fő volt. Az adatfelvétel részben személyes kérdezéssel, részben önkitöltős módszerrel történt. Eredmények: A magyar felnőtt lakosság 36,1%-a dohányzik (29,9%-a napi rendszerességgel). A nemi arányokat tekintve a férfi ak 40,6%-a, míg a nők 31,7%-a dohányos (a napi dohányosok aránya nemek szerint 34,6%, illetve 25,3%). A dohányzás szempontjából kockázati tényezőként azonosítható a férfi nem, az alacsonyabb életkor, az alacsonyabb iskolai végzettség, a kedvezőtlenebb szocioökonómiai státus, valamint a szülők dohányzása. Következtetések: Eredményeink a korábbi évek heterogén eredményei közül a magasabb dohányzási prevalenciákat támasztják alá, illetve enyhe mértékű növekedést feltételeznek, amiért a dohányzás nők körében történt emelkedése felelős. A férfi ak esetében stagnálás fi gyelhető meg.UNLABELLED Our study reviews publications regarding assessment of smoking prevalence rates on Hungarian adult representative samples. Our aim is to report the results on prevalence of smoking of the national representative survey called the National Survey on Addiction Problems in Hungary (NSAPH) carried out in 2007. of the present survey and former studies are compared, as well. METHODS Target population of the survey was the entire Hungarian population between 18 and 64 years of age. Net size of the sample was 2710 persons. Part of the data collection happened by face-to-face interviews while more sensitive issues were assessed by self-rating questionnaires. RESULTS 36.1% of the Hungarian adult population smoke cigarettes (29.9% on a daily basis). 40.6% of males while 31.7% of females smoke regularly (rates of daily smokers are 34.6% and 25.3%, respectively). Male gender, lower age, lower education, lower socio-economic status and parental smoking were identified as risk factors for smoking. CONCLUSIONS Present results support the higher prevalence rates among the heterogeneous results of previous years, while suggest slight increase of smoking at the same time. This tendency is unequivocally due to the increase of smoking among women, while in case of men stagnating prevalence rates can be observed.Tanulmanyunkban attekintjuk a magyar felnőtt lakossag koreben keszult, a dohanyzas prevalenciajat becslő orszagos reprezentativ felmereseket. Celkitűzes: Az Orszagos lakossagi adatfelvetel az addiktologiai problemakrol (OLAAP) felmeres dohanyzasra vonatkozo eredmenyeinek bemutatasa, valamint ezek osszevetese a korabbi vizsgalatok eredmenyeivel. Modszer: A kutatas celpopulacioja a 18–64 eves magyarorszagi nepesseg. A netto minta nagysaga 2710 fő volt. Az adatfelvetel reszben szemelyes kerdezessel, reszben onkitoltős modszerrel tortent. Eredmenyek: A magyar felnőtt lakossag 36,1%-a dohanyzik (29,9%-a napi rendszeresseggel). A nemi aranyokat tekintve a ferfi ak 40,6%-a, mig a nők 31,7%-a dohanyos (a napi dohanyosok aranya nemek szerint 34,6%, illetve 25,3%). A dohanyzas szempontjabol kockazati tenyezőkent azonosithato a ferfi nem, az alacsonyabb eletkor, az alacsonyabb iskolai vegzettseg, a kedvezőtlenebb szociookonomiai status, valamint a szulők dohanyzasa. Kovetkeztetesek: Eredmenyeink a korabbi evek heterogen eredmenyei kozul a magasabb dohanyzasi prevalenciakat tamasztjak ala, illetve enyhe mertekű novekedest felteteleznek, amiert a dohanyzas nők koreben tortent emelkedese felelős. A ferfi ak eseteben stagnalas fi gyelhető meg.

Epidemiology of smoking in Hungary – a national representative study

Tanulmányunkban áttekintjük a magyar felnőtt lakosság körében készült, a dohányzás prevalenciáját becslő országos reprezentatív felméréseket. Célkitűzés: Az Országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról (OLAAP) felmérés dohányzásra vonatkozó eredményeinek bemutatása, valamint ezek összevetése a korábbi vizsgálatok eredményeivel. Módszer: A kutatás célpopulációja a 18–64 éves magyarországi népesség. A nettó minta nagysága 2710 fő volt. Az adatfelvétel részben személyes kérdezéssel, részben önkitöltős módszerrel történt. Eredmények: A magyar felnőtt lakosság 36,1%-a dohányzik (29,9%-a napi rendszerességgel). A nemi arányokat tekintve a férfi ak 40,6%-a, míg a nők 31,7%-a dohányos (a napi dohányosok aránya nemek szerint 34,6%, illetve 25,3%). A dohányzás szempontjából kockázati tényezőként azonosítható a férfi nem, az alacsonyabb életkor, az alacsonyabb iskolai végzettség, a kedvezőtlenebb szocioökonómiai státus, valamint a szülők dohányzása. Következtetések: Eredményeink a korábbi évek heterogén eredményei közül a magasabb dohányzási prevalenciákat támasztják alá, illetve enyhe mértékű növekedést feltételeznek, amiért a dohányzás nők körében történt emelkedése felelős. A férfi ak esetében stagnálás fi gyelhető meg.UNLABELLED Our study reviews publications regarding assessment of smoking prevalence rates on Hungarian adult representative samples. Our aim is to report the results on prevalence of smoking of the national representative survey called the National Survey on Addiction Problems in Hungary (NSAPH) carried out in 2007. of the present survey and former studies are compared, as well. METHODS Target population of the survey was the entire Hungarian population between 18 and 64 years of age. Net size of the sample was 2710 persons. Part of the data collection happened by face-to-face interviews while more sensitive issues were assessed by self-rating questionnaires. RESULTS 36.1% of the Hungarian adult population smoke cigarettes (29.9% on a daily basis). 40.6% of males while 31.7% of females smoke regularly (rates of daily smokers are 34.6% and 25.3%, respectively). Male gender, lower age, lower education, lower socio-economic status and parental smoking were identified as risk factors for smoking. CONCLUSIONS Present results support the higher prevalence rates among the heterogeneous results of previous years, while suggest slight increase of smoking at the same time. This tendency is unequivocally due to the increase of smoking among women, while in case of men stagnating prevalence rates can be observed.Tanulmanyunkban attekintjuk a magyar felnőtt lakossag koreben keszult, a dohanyzas prevalenciajat becslő orszagos reprezentativ felmereseket. Celkitűzes: Az Orszagos lakossagi adatfelvetel az addiktologiai problemakrol (OLAAP) felmeres dohanyzasra vonatkozo eredmenyeinek bemutatasa, valamint ezek osszevetese a korabbi vizsgalatok eredmenyeivel. Modszer: A kutatas celpopulacioja a 18–64 eves magyarorszagi nepesseg. A netto minta nagysaga 2710 fő volt. Az adatfelvetel reszben szemelyes kerdezessel, reszben onkitoltős modszerrel tortent. Eredmenyek: A magyar felnőtt lakossag 36,1%-a dohanyzik (29,9%-a napi rendszeresseggel). A nemi aranyokat tekintve a ferfi ak 40,6%-a, mig a nők 31,7%-a dohanyos (a napi dohanyosok aranya nemek szerint 34,6%, illetve 25,3%). A dohanyzas szempontjabol kockazati tenyezőkent azonosithato a ferfi nem, az alacsonyabb eletkor, az alacsonyabb iskolai vegzettseg, a kedvezőtlenebb szociookonomiai status, valamint a szulők dohanyzasa. Kovetkeztetesek: Eredmenyeink a korabbi evek heterogen eredmenyei kozul a magasabb dohanyzasi prevalenciakat tamasztjak ala, illetve enyhe mertekű novekedest felteteleznek, amiert a dohanyzas nők koreben tortent emelkedese felelős. A ferfi ak eseteben stagnalas fi gyelhető meg.

A dohányzás epidemiológiája a magyar népesség körében országos reprezentatív adatok alapján@@@Epidemiology of smoking in Hungary – a national representative study

Tanulmányunkban áttekintjük a magyar felnőtt lakosság körében készült, a dohányzás prevalenciáját becslő országos reprezentatív felméréseket. Célkitűzés: Az Országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról (OLAAP) felmérés dohányzásra vonatkozó eredményeinek bemutatása, valamint ezek összevetése a korábbi vizsgálatok eredményeivel. Módszer: A kutatás célpopulációja a 18–64 éves magyarországi népesség. A nettó minta nagysága 2710 fő volt. Az adatfelvétel részben személyes kérdezéssel, részben önkitöltős módszerrel történt. Eredmények: A magyar felnőtt lakosság 36,1%-a dohányzik (29,9%-a napi rendszerességgel). A nemi arányokat tekintve a férfi ak 40,6%-a, míg a nők 31,7%-a dohányos (a napi dohányosok aránya nemek szerint 34,6%, illetve 25,3%). A dohányzás szempontjából kockázati tényezőként azonosítható a férfi nem, az alacsonyabb életkor, az alacsonyabb iskolai végzettség, a kedvezőtlenebb szocioökonómiai státus, valamint a szülők dohányzása. Következtetések: Eredményeink a korábbi évek heterogén eredményei közül a magasabb dohányzási prevalenciákat támasztják alá, illetve enyhe mértékű növekedést feltételeznek, amiért a dohányzás nők körében történt emelkedése felelős. A férfi ak esetében stagnálás fi gyelhető meg.UNLABELLED Our study reviews publications regarding assessment of smoking prevalence rates on Hungarian adult representative samples. Our aim is to report the results on prevalence of smoking of the national representative survey called the National Survey on Addiction Problems in Hungary (NSAPH) carried out in 2007. of the present survey and former studies are compared, as well. METHODS Target population of the survey was the entire Hungarian population between 18 and 64 years of age. Net size of the sample was 2710 persons. Part of the data collection happened by face-to-face interviews while more sensitive issues were assessed by self-rating questionnaires. RESULTS 36.1% of the Hungarian adult population smoke cigarettes (29.9% on a daily basis). 40.6% of males while 31.7% of females smoke regularly (rates of daily smokers are 34.6% and 25.3%, respectively). Male gender, lower age, lower education, lower socio-economic status and parental smoking were identified as risk factors for smoking. CONCLUSIONS Present results support the higher prevalence rates among the heterogeneous results of previous years, while suggest slight increase of smoking at the same time. This tendency is unequivocally due to the increase of smoking among women, while in case of men stagnating prevalence rates can be observed.Tanulmanyunkban attekintjuk a magyar felnőtt lakossag koreben keszult, a dohanyzas prevalenciajat becslő orszagos reprezentativ felmereseket. Celkitűzes: Az Orszagos lakossagi adatfelvetel az addiktologiai problemakrol (OLAAP) felmeres dohanyzasra vonatkozo eredmenyeinek bemutatasa, valamint ezek osszevetese a korabbi vizsgalatok eredmenyeivel. Modszer: A kutatas celpopulacioja a 18–64 eves magyarorszagi nepesseg. A netto minta nagysaga 2710 fő volt. Az adatfelvetel reszben szemelyes kerdezessel, reszben onkitoltős modszerrel tortent. Eredmenyek: A magyar felnőtt lakossag 36,1%-a dohanyzik (29,9%-a napi rendszeresseggel). A nemi aranyokat tekintve a ferfi ak 40,6%-a, mig a nők 31,7%-a dohanyos (a napi dohanyosok aranya nemek szerint 34,6%, illetve 25,3%). A dohanyzas szempontjabol kockazati tenyezőkent azonosithato a ferfi nem, az alacsonyabb eletkor, az alacsonyabb iskolai vegzettseg, a kedvezőtlenebb szociookonomiai status, valamint a szulők dohanyzasa. Kovetkeztetesek: Eredmenyeink a korabbi evek heterogen eredmenyei kozul a magasabb dohanyzasi prevalenciakat tamasztjak ala, illetve enyhe mertekű novekedest felteteleznek, amiert a dohanyzas nők koreben tortent emelkedese felelős. A ferfi ak eseteben stagnalas fi gyelhető meg.